
Kapu Tibor, Magyarország második űrhajósa idén nyáron a HUNOR-program keretein belül 18 napot töltött a Nemzetközi Űrállomáson, ahol különböző kutatásokon keresztül segítette a magyar és a nemzetközi űrkutatási folyamatokat. Visszatérése után országjárásra indult, aminek soron következő állomása Pécs volt. A PTE ÁOK dr. Romhányi György Aula adott otthont szeptember 8-án annak a panelbeszélgetésnek, ahol Kapu Tibor és Cserényi Gyula az űrkutatásról, a kiképzésről és az űrben szerzett tapasztalatokról beszélgettek dr. Schlégl Ádámmal, a PTE Klinikai Központ ortopéd szakorvosával, korábbi űrhajósjelölttel.
45 évvel Farkas Bertalan, az első magyar űrhajós után ismét magyar kutatót fogadott a Nemzetközi Űrállomás. Kapu Tibort 247 jelentkező közül egy 28 hónapos kiválasztási folyamat eredményeként választották a második magyar űrhajósnak, hogy a világűrben végrehajthassa a magyar, köztük a PTE kutatói által évek óta fejlesztett kísérleteket.
Kapu Tibor és Cserényi Gyula országos körútjuk részeként érkeztek látogatóba Pécsre, azon belül is a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karára, ahol az egész napos programot egy kisiskolásoknak szóló élménybeszámolóval egybekötött előadással kezdték meg. Az izgatott, csillogó szemű diákok hatalmas ovációval fogadták az űrhajósokat, akik a kiképzéséről és magáról az űrutazásról is meséltek.
Az asztronautákat ezután személyesen köszöntette Pécs város és a Pécsi Tudományegyetem vezetése, akik köszönetet mondtak az eddigi közös kutatómunkáért. A PTE kutatói ugyanis a HUNOR-program keretében olyan kérdésekre keresik a választ, melyek megválaszolása elengedhetetlen a következő évtizedeket meghatározó űrmissziók kapcsán: hogyan változik az emberi agy és észlelés az űrben, milyen anyagokat érdemes 3D nyomtatással előállítani a Nemzetközi Űrállomáson, és azok hogy bírják a nem éppen földi körülményeket.
A PTE űrmissziókat támogató kutatásairól bővebben ebben a cikkben írtunk.
Délután a kiképzett űrhajósok egy komolyabb hangvételű pódiumbeszélgetésre várták a felnőtteket. Az ÁOK épülete előtt hosszú kígyózó sorokban várták az érdeklődők, hogy elfoglalhassák helyeiket és meghallgathassák az űrhajósokat. Ahogyan az előzetes regisztráció, úgy a terem is hamar megtelt, majd dr. Miseta Attila, a PTE rektora köszöntötte pár mondatban az érdeklődőket, illetve az űrhajósókat. Nagyon hálás vagyok a két űrhajósnak, hogy elfogadták a meghívásunkat, hiszen így a közönség testközelből tapasztalhatja meg a HUNOR-program eredményeit és ismerheti meg tagjait – hangsúlyozta a rektor.
A moderátor a beszélgetést a kiképzéssel kapcsolatos kérdésekkel kezdte, ahol Cserényi Gyula elmesélte, milyen élmény volt a repülés és a súlytalanság a földön: A súlytalanság talán a legkönnyedebb és legszabadabb fizikai érzés, amit áteltem. A földön a gravitáció egyszeres G hatást gyakorol ránk, ez súlytalanságkor megszűnik, így a legkisebb mozdulat is hatalmas hatás vált ki a kabinban történő közlekedés során – mondta Cserényi Gyula, majd Kapu Tibor hozzátette, hogy az űrállomáson négy nap kellett ahhoz, hogy megszokja a súlytalanságot, hiszen a megváltozott mozgási feltételek miatt mindenbe beleütközött a kabinban.
Kapu Tibor ezután kitért a számára két legmegpróbáltatóbb kiképzési feladatra: az izolációra és a karanténra. Az izoláció során az űrhajós-jelöltek 6 napot töltenek el összezárva 3 konténerben, ahol kutatnak, edzenek, étkeznek és alszanak: Az első olyan időszak volt, amikor huzamosabb időre elzártak minket a külvilágtól és összezárva kellett megoldást találnunk problémákra, ennek ellenére pozitív volt a gyakorlat.
Ehhez nagyon hasonlít a karantén intézménye, ahol már csak Kapu Tibor vett részt Floridában. 31 napot töltöttek egy teljesen steril és elzárt környezetben: Elzárt környezetre azért van szükség, mert a Nemzetközi Űrállomás egy zárt rendszer ahol a levegő, az elhasznált étel, ital és a szennyvíz is vissza van forgatva a rendszerbe, tehát oda semmiféle külső kockázati tényező, betegség vagy kórokozó nem kerülhet be – mondta Kapu Tibor, aki hozzátette, hogy a világtörténelemben eddig az ő legénységük töltötte a legtöbb időt karanténban űrutazás előtt.
Az űrutazás során számos tudományos kutatást végeztek, aminek eredménye elősegítheti az űrutazás fejlődését. Kapu Tibor 25 darab különböző kutatást végzett fent, ezeknek a kutatásoknak jelentős része az orvosbiológia tudományterületét fedték le: Egyik személyes kedvenc kutatásom az űrbéli körülmények között történő növénytermesztést vizsgálata volt, hiszen az űrállomáson termesztenek retket, répát és ehhez hasonló zöldségféléket – jegyezte meg Kapu Tibor, majd hozzátette, hogy ebben a kísérletben is jelentős szerepet játszott az a PTE kutatóiból álló háttércsapat, amely megteremtette a vizsgálathoz szükséges eszközöket és segítette a kutatást. A kutatási folyamat mögött álló csapat nagy részben a Pécsi Tudományegyetem kutatóiból állt, így az egyetem szerves részét képezte a magyar űrkutatás egyik legnagyobb mérföldkövének és nagyban hozzájárult az elért sikerekhez.
Kapu Tibor és Cserényi Gyula története és útja kiváló példa arra, hogy az élet milyen lehetőségeket és kihívások gördíthet az ember elé. Kapu Tibor szerint az ember környezete, családja és barátai azok, akik elengedhetetlenek a siker és a célok eléréséhez: Az ember természeténél fogva társas lény, szüksége van más emberektámogatásra. Amikor a kiképzés alatt a legnehezebb napjaimat éltem az izoláció, vagy a karantén során, mindig a családom közelsége segített és hajtott tovább, illetve amikor felértem a Nemzetközi Űrállomásra az egyik első dolgom volt, hogy felhívjam édesanyámat, mint mindig, amikor megérkeztem valahova – mondta az űrhajós.
Ha ősz, akkor új tanév. Ha pedig új tanév, akkor ismét beindul az International...
A Pécsi Tudományegyetem Pedagógusképző Központja augusztus 28-án rendezte meg...
Szeptember 5-én ünnepélyes keretek között emlékeztek meg a magyar védőnői...
A Pécsi Tudományegyetem támogatásával megnyitotta kapuit a Jakabhegyi kollégium...
Szeptember 2-án, kedden nyitották meg az Integrált egyetem története című...
A Pécsi Tudományegyetem Pedagógusképző Központ idei Mentor Fórumán Nagy Katalin...
Folytatódtak a kutatások I. Szulejmán szultán szigetvári mauzóleuma körül. A...
30 hallgató kezdi meg tanulmányait a Műszaki és Informatikai Kar Paksi...
Szeptember elsején, a Magyar Felsőoktatás Napján új fejezet kezdődött a Pécsi...
A hagyományokhoz híven szeptember elsején, a Magyar Felsőoktatás Napján tartotta...
Pécs adott otthont a 3. Medievisztikai Vándorkonferenciának, melynek ötlete 2023...
Pécsi Tudományegyetem | Kancellária | Informatikai és Innovációs Igazgatóság | Portál csoport - 2021.